Tiream / Mezőterem 1906

“Mezőterem, nagyközség az Érvidéken, 312 házzal, 2048 lakossal, a kik közül 878 magyar, 822 német, 344 oláh és 1441 r. kath., 530 g. kath., 45 ref., 31 izr. vallásu. Határa 4601 k. hold. Nevét 1357-ben Banknetereme, 1383-ban Posanethereme, 1431-ben Therem, 1449-ben Gernez al. Therem alakban irják. A XIV-XV. században a Kaplony nemből való Vetési, Bagosi, Csomaközi és Károlyi családoké volt, 1420-ban Csáky István tanúvallatást tétet Vetési Jakab ellen, hogy ez a börtönbe vetett teremi jobbágyait kiszabadította. Ennek a pörnek lehetett a következése, hogy Csáky György Szatmár vármegye főispánja, 1423-ban Teremet megrohanta, elpusztította, sokakat megsebesített és a jobbágyokat vagyonuktól megfosztotta. A XVI. században egészen a Vetésieké. 1572-ben Vetési János, Márton, Péter és László az egész helységre nova donatiot kaptak és maradékaik innen kezdve a Mezőteremi előnevet használták. 1601-ben Mezőszentmiklósi János kap benne részt, 1697-ben pedig Köpösdi Tolvaj Gábor és báró Károlyi István és Sándor az egészet megkapják. Azóta máig Károlyi-birtok a legnagyobb része. A község hajdan tiszta magyar volt, de gróf Károlyi Sándor a szomszéd községekből svábokat telepített ide. A ref. templomot 1777-ben foglalták el s szentelték föl a r. katholikusok. A reformátusok uj templomot 1859-ben építettek. Hozzá tartoznak a Károlyi alsótag, Károlyi csőszház, Károlyi felsőtag, Czigány-telep és gőzmalom-telep. Határában feküdt hajdan Karos helység is. Ennek 1456-ban bukkan fel első okleveles nyoma egy határjáró-levélben. 1486-ban a Márki család volt a földesura. Ezen túl nem szerepel. 1486-ban közvetlenül mellette feküdt Gernyes község is, a melylyel egy okirat 1449-ben egynek mondja. A községnek van vasúti állomása, postája és távírója.”
SZATMÁR VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.
Vende Aladár 1910